A tenyerem izzadt a szívem pedig fénysebességgel száguldozott a mellkasomban. Jong In mellett álltam, a táncterem túloldalán pedig lazán elhelyezkedve a négy pár, akiknek most meg kell tanítanunk a táncot. Kicsit aggódom, hiszen ez olyan táncra sikerült, ahol figyelned kell a párodra és két emelés rész is található benne, nem is beszélve a majdnem folytonos érintkezést a párok között, ezzel pedig szerintem csak nekünk van problémánk, akik ezt kitaláltuk, de meg kellett felelnie a balladaszerű szerelmes számhoz.
A fiúk sorban leültek a tükrök elé, hiszen előbb a lányoknak kellett megtanítanom a részeket. A párossal kezdem, hiszen a fiúk is itt vannak, tehát azt tudjunk inkább gyakorolni az egyéni részt külön-külön is megtaníthatom.
- Először el kéne táncolnotok, hogy tudjuk, miről van szó. – szólalt meg Dol Mi. Én, pedig ha tudnék ölni a tekintetemmel már halott lenne. Eléggé ciki volt a próbákon is, nem kell, hogy még mindenki végig is nézze. Végül sajnos mindenki egyetértett az ötlettel, így amikor felcsendült a zene szembe kellett néznem Kai-val. Az idegességem egyre nőtt, amikor egymás felé sétáltunk. Behunytam a szemem, amikor mögém került, hátha ezzel kicsit átszellemülök. Ez csak egy tánc. – mondogattam magamnak. Követtem a tekintetemmel Kai kezeit, ahogy egyesével tette a vállamra őket, majd a lábammal egy fél kört írtam le miközben megfogtam a felém nyújtott kezét. Hátrafelé léptem, míg ő előre, egy forgást követően pedig szemben találtam magam vele. Bal keze a derekamon volt jobb kezével pedig végigsimított a hajamon. Ezt követte az a rész amikor Kai hátradöntött, majd végre meg kezdődött az egyénileg végrehajtott mozdulatsor. Kicsit hátrébb állt meg és ugyan azokat a mozdulatokat ismételtük el. Azt sem fogtam fel igazán, amikor az emelős rész következett, csak akkor, amikor már a levegőben voltam majd átfontam a lábaimmal a fiú derekát. Közelebb bújtam hozzá ő pedig megpörgetett a levegőben, olyan közel volt. A nyakunkon éreztük egymás lélegzetvételét. Ahogy elengedett a kinyújtott karjainkat v alakba helyeztük el majd ismét egyedül táncoltunk. A zene tovább ment, de mi megálltunk, elég volt a tánc első részletét megmutatni nekik egyelőre. A többiek tátott szájjal néztek ránk. Én hamar zavarba jöttem a tekintetektől, de ahogy láttam Kai is hasonló állapotban volt.
- Úristen! Ezt ti találtátok ki? Ez fantasztikusan jó! – lelkendezett elsőként Baek Hyun, majd a többiek is csatlakoztak hozzá. Miután a felettébb kínos beszélgetés véget ért, elkezdhettem megtanítani a lépéseket a lányoknak. Egyenként vettem őket elő, majd lépésről lépésre megmutattam nekik a táncot, majd mikor már úgy gondoltam, hogy egy részt gyakorolhatunk beálltam a fiút helyettesítve. Hiszen az EXO-s fiúknak jelenleg nem veszem hasznát, mivel Kai még nem került sorra, hogy megtanítsa. Felváltva tanítjuk a tagokat, ezért Dol Mi-t követően Kai Baek Hyun-t vette kezelésbe és elismételte a procedúrát, mint én. Mivel Kai nem állhatott be a lány helyére azt a szerepet is én helyettesítettem. Baek Hyun-nal nem volt olyan kínos, mivel őt inkább tekinthettem a diákomnak, aki most táncot tanul. Kai-val ez nem lehetséges, egyéb okok miatt. Baek Hyun felemelte a kezeit, mint egy balett lépésnél én pedig átbújtam a karjával alakított hurkon.
- Az ujjaidat tedd szét egy kicsit, amikor megfogod a csípőjét, hogy stabilan tudd tartani. Tartsd fel, majd engedd el egy kicsit, de a kezeidet tartsd a háta mögött, hogy ne essen le. – magyarázta Kai, míg a tanuló fiú félve tette meg a rá vonatkozó utasításokat. Ám elvesztette az egyensúlyát így mindketten elestünk.
- Úristen, jól vagy? – kérdeztem nevetve, közben pedig próbáltam lekászálódni róla.
- Ne haragudj. – simított végig bűnbánóan a vállamon. – Nem sérültél meg ugye?
- Ezt nekem kellene kérdeznem, végül is, én estem rád. – ráztam meg a fejem mosolyogva. Meg is könnyebbült a fiú, ám amikor a tánctanára megkeményedett alakjára pillantott azonnal alább hagyott a mosolya.
- Nagyon figyelj oda, ha ez a színpadon történik meg az egész gyakorlás a semmibe veszett és az előadás is. – szidta le az énekest, aki bőszen bólogatni kezdett. Végül nem gyakoroltuk el még egyszer, Kai azt mondta, hogy hagyjuk, így én következtem a következő lánnyal.
- Karolj át, majd mikor elengedlek, a lábaidat fond át a csípőmön jó erősen, nehogy eless. – adtam az instrukciókat, bár a Baek Hyun-nal való esésem után nem nagyon merte Ji Un megcsinálni az emelős részt.
- Jó, most eressz el. – nevettem el magam, amikor még mindig belém csimpaszkodott. Lehet nem a legnehezebb résszel kellett volna indítanunk. Mire mindenkin végigmentünk mindenki hulla fáradt lett. Azok között is mi ketten, mivel a dolog nagy része ránk hárult, tehát egész idő alatt táncolnunk kellett.
- Jaj, szegény csípőm. – panaszkodtam Dol Mi-nak, miközben az érintett testrészemet dörzsölgettem. Holnapra lehet egy kis lila folt fog ott keletkezni. Nem arra lett kitalálva, hogy mindenféle emberek itt nyomorgassák szegényt.
- Jaj de sajnállak. Borzalmas lehet, hogy ennyi pasi emelget téged. – kontrázott rá a lány szarkasztikusan, mire egy szemforgatással jutalmaztam. Nem találtam viccesnek, tényleg fáj, ha ennyire megragadják a csípődet. Na, majd meglátom, hogy ha eleget gyakorolnak mit fognak majd mondani.
Szerencsére másnap nem volt közös gyakorlás egy interview miatt, amire az EXO volt hivatalos. Így volt időm a lányokkal foglalkozni, hogy megtanítsam nekik az egyéni táncot. És a másik ok, amiért örültem ennek, hogy a csípőm jelenleg nem élt volna túl egy visszavágót. Késő estig bent voltunk, addig gyakoroltunk, amíg tökéletesre meg nem tudta csinálni mindenki.
Nagyon büszke vagyok a csapatomra. Életvidám emberek, akik élvezik, amit csinálnak, még ha a tánc nem is mindegyik tag erőssége igyekszik, hogy egyre jobb lehessen. Emiatt pedig nagyon büszke vagyok rájuk.
×
Meglepődtem, amikor másnap reggel a lányokat a táncteremben találtam. Tudtommal nem beszéltünk meg újabb gyakorlást, így nem értettem mit keresnek itt.
- Mindig olyan korán bejössz gyakorolni úgy gondoltuk ez egyszer veled tartunk. – szólalt fel mosolyogva Dol Mi a csapat nevében, én pedig hatalmas ölelésbe vontam a csapatot. Elindítottam a zenét, én a lány között járkálva figyeltem a mozdulataikat, kijavítottam őket helyenként, de sok segítség már nem volt szükséges. Végül beálltam Ri Ta mögé, mint fiú és újból eltáncoltuk a koreográfiát. Időközben az EXO-s fiúk is megérkeztek és felsorakozva nézték, ahogy táncolunk. Mikor végeztünk beálltak közénk azok a tagok, akik részt vesznek a táncban, azok a tagok, akik nem pedig csak továbbra is figyeltek. Mivel 5 lány van a csapatomban velem együtt nem kerülhetett be a táncba az összes tag. Akik nem vesznek részt benne azok: Kyung Soo, Chan Yeol és Chen. Ők továbbra is a szoba szélében leülve nézték a gyakorlás.
Egy hetet vártunk még a dalszövegre, de végül Dol Mi és Baek Hyun összehozták azt is. 14-en zsúfolódtunk be egy kicsi szobába, hogy meghallgassuk, és amikor azok ketten elénekelték. Libabőrös lettem annyira szép szám született belőle. A dalszöveg pedig egy olyan szerelmes dal, ami egyáltalán nem tipikus. Nem szakítós, nem is a túlcsöpögős féle. A hangsúly arra terelődik, hogy mi lesz évek múlva, hogy gyerekeik lesznek és, hogy együtt lesznek, míg meg nem halnak. Akár a mesékben.
×
- Biztos nem lesz belőle baj, ha kipróbálom? – simítottam végig a szőke tincseimen, megszoktam, a paróka sötét szálait ezért furcsa volt takarás nélkül lenni. A Seven Season Entertainment előterében ácsorogtunk, U-Kwon pedig türelmesen végighallgatta a vészmadárkodásomat.
- Figyelj Ai, beszéltünk a menedzsereddel, beszéltünk az én menedzseremmel is. Mi volt a válasz? – kérdezte mélyen a szemembe nézve miközben megragadta a vállaimat.
- Azt mondták, hogy próbáljam ki. – válaszoltam és bólintottam önmagamnak, hogy valóban nincs mitől tartanom. Minden engedélyt megkaptam arra, hogy egy napig a Block B körül legyeskedjek és belelássak az idolok és staffosok munkájába is egyaránt. A menedzser is azért bólintott rá, mert így tapasztalatot szerzek debüt előtt, hogy mi vár rám a későbbiekben. És ha valaki kérdezi, hol vagyok, azt mondja, hogy egy rám bízott feladaton dolgozom.
- Nem haragszol, ha itt magadra hagylak? A staffos tagok vezetője hamarosan itt lesz és elmagyarázza neked a dolgokat. – mosolygott felém bíztatóan én pedig csak bólogattam, hogy nyugodtan menjen a dolgára, így is több időt pocsékolt el a velem való veszekedéssel, mint kellett volna. A staffosok vezetőjét Soo Hyun-nak hívják és egy nagyon aranyos lány. Körbevezetett és minden zugban körbenézhettem ahol a staffosoknak belépése lehetett elmagyarázta mennyi fajta segítő létezik és azt is elmagyarázta, hogy a mai napon én melyik kategóriába fogok tartozni.
- Mint gondolom, tudod a Block B-hez vagy beosztva. Az lesz a feladatod, hogy segítsd őket, mivel a mai napjuk elég sűrű a feszített tempó miatt nagy szükség lesz rád, hogy a dolgok akadálymentesen és gyorsan történjenek. Gondolok ilyen apró dolgokra, hogy vizet viszel nekik, odaadod a ruháikat. Ezzel megkönnyíted a dolgukat, mivel nem nekik kell ezt mind keresgélni és így időt spórolunk. Érted?
- Igen. – helyeseltem nagy lelkesedéssel. Talán túlságosan is lelkes lettem, mivel Soo Hyun furán kezdett méregetni.
- Még valami. Ezt minden staffosnak elmondom, neked nem akartam mivel csak egy napig leszel itt, de végül csak szóbahozom. Nem tudom, hogy rajongó vagy-e vagy sem, de szeretném, ha természetesen viselkednél velük, és ami a legfontosabb, hogy ne tartsd fel őket feleslegesen. Ez most bunkón hangozhat, de remélem, érted miért mondom ezt.
- Persze, teljesen világos. Mindent meg fogok tenni, hogy hasznos legyek és a legjobb tudásom szerint végzem majd a munkát. - hajoltam meg és elmondtam a tipikus új dolgozó szöveget. Ennek ellenére mindent komolyan gondoltam, attól pedig nem kell félni, hogy elkap a fangirl láz, hiszen nap, mint nap idolokkal találkoztam az utóbbi időben. Még Jong In mellett is kibírtam, hogy ne szóljak be, amivel elárulhatnám magam, így úgy gondolom a Block B semmilyen hatást nem tud rám gyakorolni. Nem is beszélve arról a táncról, amit Kai-val kellett végigcsinálnom.
- Helyes. – mondta a nő megenyhült tekintettel, majd odavezetett a csapat öltözőjéhez. Nemes egyszerűséggel nyitott be én pedig abban a pillanatban eltakartam a szemem. Azért még sem kellene betörni egy fiúkkal teli öltözőbe.
- Ne legyél nyuszi. Semmi olyat nem fogsz látni, amit eddig még nem. – bíztatott kuncogva a staffos lány, amire ha lehet még inkább zavarba jöttem, de azért szorosan követtem Soo Hyun-t, be a szobába.
- Srácok bemutatnám az új staffos tagot, aki ma veletek lesz és segít nektek, fogadjátok szeretettel. Oh, tényleg, mi is a neved? – fordult hátra a nő. Most mit mondjak? Ai? Nem lehet az a színpadi nevem, de az eredeti nevemet sem akarom megosztani velük. Gyorsan ki kellene találnom egy nevet? Mit tegyek?
- Min Hye! – kiáltotta el magát Yoo Kwon és szorosan magához ölelt. Min Hye? Mi a franc?
- Áh, szóval Min Hye. Oh, várjunk csak, ti ismeritek egymást? – mutogatott ránk összezavarodottan Soo Hyun. A meglepődöttség csak úgy sütött a szemeiből, ami nem is olyan meglepő. Még én is teljesen lesokkolódtam.
- Régi barátok vagyunk. Egy iskolába jártunk mindig segített nekem a tanulásban. – magyarázkodott U-Kwon. Úgy adta el a hazugságát, hogy majdnem én is bedőltem neki, pedig én tudtam, hogy semmi közünk nem volt egymáshoz a hit the stage-s fellépésünk előtt. Végül Soo Hyun itt hagyott a tagokkal, én pedig illedelmesen bemutatkoztam a U-Kwon által kreált névvel.
What is this? Nem is említetted cica. És mi ez az egész? Miért mentek szét és mi történt? És és... Nem is meséltél erről. Na, nem baj, majd szilveszterkor ;) Nagyon jó lett szóval igyekezz a következő résszel kíváncsi vagyok hogy derül majd ki a csaj kiléte.
VálaszTörlésFeleséged ;) xD <3
Életem értelme, hát hogy őszinte legyek nem terveztem megírni ezt, de végül elkapott az ihlet. :D Már meg van a fejemben a következő rész csak le kell írnom.
Törlésxx ölel, Hel